Oyama nyitott egy szabadtéri dojót Mijiróban, Tokió egyik negyedének parkjában. Első segítőjének Kenji Masushimát választotta. Oyama összeszedte és alkalmazta minden technikai tapasztalatát és oktatási módszereit. Kezdetben háromszáz tanítványa volt.
A szabadtéri dojo megnyitása óta két év telt el, és Oyama egyben érezte a szükségességét egy valódi dojónak. Sikerült találnia egy termet, amit egy balettstúdióval közösen használtak a Rikkyo Egyetem mögött Ikebukuróban. Évek végén Oyama gyakran vett részt egy hónapos utakon, ilyenkor instruktorai tartották az edzéseket. Shihan Yuzo Goda, aki jelenleg hét danos, saját dojója van Tokióban, akkor kezdett tanulni Oyamánál. Ezt meséli azokról az időkről: minden ötletet kipróbáltak a gyakorlatban, hogy lássák, használható-e. A küzdelem teljes kontakttal ment, amivel sokan nem tudtak megbirkózni és abbahagyták az edzést. A szabad küzdelem és kemény fizikai edzés volt a két legfontosabb része az edzéseknek, nem úgy mint a hagyományos karatéban, ahol a technikai edzés a fontosabb. A kemény küzdés hamar bevezetésre került a kezdők számára is, gyakran az alapok megtanítása előtt. Sokaknak nem volt karateruhája, saját készítésű ruhát, vagy duzsdó-git viseltek helyette.
Azzal a céllal, hogy többet megtudjon az ázsiai harci művészetekről és természetesen, hogy próbára tegye képességeit, Oyama Délkelet-Ázsiába utazott. Ellátogatott Okinawára, Hongkongba, Jávára és Thaiföldre. Hongkongban alkalma volt találkozni egy idősebb, Chin nevű kínaival. Oyama később nagy tisztelettel és csodálattal beszélt róla. Chin technikái kör mentén mozogtak, és védték a támadásokat, amit Oyama attól fogva átvett és tovább adott. Egy rövid ideig együtt edzettek. Nem sokkal azután, hogy elhagyta Hongkongot, Oyama máris kipróbálhatta az új technikákat egy thai-boksz harcos ellen, aki korábban könnyedén legyőzött számos japán karatézót. A harcos neve „Fekete Kobra” volt, ő volt a váltósúlyú bajnok. Az első menetben a thai-boksz harcos gyors rúgásai és ütései komoly gondot okoztak Oyamának. Végül sikerült egy sorozat köríves rúgással eldöntenie a küzdelmet. Ő volt az első karateka, aki le tudta győzni ezt a thai-boksz harcost.
Újra meg kellett küzdenie egy bikával. 1956. november 11-én Oyama kiállt egy 600 kilogramm súlyú bika ellen, Tokióban, a Dennen Coliseumban. Amint mindketten az arénába léptek, a bika megrémült a fényszórók és a villanólámpák fényétől. Pár perc múlva Oyama könnyedén a földre döntötte a megbénult állatot. A nézők sokkal többet vártak és csalódottak voltak. Masnak el kellett tűrnie a nézők kritikáját, ami lekicsinyellte teljesítményét – de hát a nézők nem láthatták át a valós helyzetet.
